Horvátország a Földközi-tenger vidékének és Közép-Európának, valamint az Alpoknak és a Pannon-alföldnek a metszéspontjában fekszik. Viszonylag kis területen különféle tájegységek figyelhetők meg. A nehézségeken és a polgárháborús éveken felülemelkedve ma már ismét népszerű és nagyon kedvelt nyaralóhely egész Európában.
Horvátország területe 56 542km2, népessége körülbelül 4,5 millió fő, népsűrűsége 80 fő/km2. A korábbi Jugoszlávia fölbomlását és az ország függetlenné válását követően az országgal határos államok: Szlovénia, Magyarország, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina. Horvátország nem különösebben nagy ország, azonban természetes, és az ember által alkotott környezete igen változatos. Nagy része hegyvidék, 2000 méter magas csúcsokkal, sokszor kopár csúcsokkal. A hegyvidéki részeket erdők és legelők tarkítják. A hatalmas Pannon-alföld egy része a Dráva, a Száva és a Duna folyó között terül el. Partvidéke 600km hosszú légvonalban, azonban ha a csipkézett partvidéket követjük, akkor már több mint 2000 km hosszú, s ha a több száz szigetet is hozzávesszük, akkor ennek már a több mint kétszeresét kapjuk meg hosszúságban, pontosan 4058 kilométert.
Az ország legfőbb vonzereje, a csodálatos adriai-tengerpart, a türkizkék víz és az aranyló part. Parthosszúságának köszönhetően az ország minden egyes napjára, sőt minden egyes látogatójára jut egy-egy tengerparti rész. Széles kínálat várja a nyaralókat – a nyugodt sziklás öblöktől kezdve a nyüzsgő strandokig. A kultúra iránt érdeklődők rengeteg történelmi látnivalóra bukkanhatnak, többek között azért is, mivel Horvátország a nyugati és a keleti Római Birodalom, majd később a katolikus és ortodox egyház határán húzódott, illetve a keresztény és az iszlám vallás találkozási pontja is egyben. Politikai tekintetben feudális uradalmak, középkori köztársaságok, északi és keleti birodalmak váltották egymást. Minden uralkodó igyekezett nyomot hagyni maga után az országon, melynek egyik eredménye a középkori és reneszánsz part menti régió.
Amennyiben aktív időtöltésre vágynánk, úgy az ország az egyik legkiválóbb úti cél Európában. Itt lehet könnyűbúvárkodni, túrázni, biciklizni, hegyet mászni, vitorlázni és motorcsónakázni is. Az aktív kikapcsolódás során csodálatos, érintetlen tájakat is felfedezhetünk. Az országban rengeteg nemzeti parkot találunk, melyek között éppen úgy megtalálható a lenyűgöző mészkőbarlang, mint a lassú folyású folyódelta. A teljes kikapcsolódást jól felszerelt wellness-létesítmények biztosítják. A pihenésnek ez a formája már a római időkben is nagy népszerűségnek örvendett.
Horvátország 1990-ben kivált a Jugoszláv Szocialista Köztársságból, a II. világháborút követő első szabad választások után. Ezt ne sokkal később egy véres konfliktus követte, amely végzetes hatással volt a gazdaságra, és számos műemlék és műkincs megrongálódásához vezetett. A vitatott területeket 1995-ig az ENSZ igazgatta, az utolsó vidék, Kelet-Szlavónia csak 1998 januárjában került vissza a horvát közigazgatás alá.
A konfliktus feloldását követően egy olyan állam egysége állt helyre, amely már 1102-ben elvesztette autonómiáját, amikor a horvát nemesség a megüresedett trónt a magyar királynak, (Könyves) Kálmánnak adta. Ez a perszonálunió több mint 900 évig fennállt. Az I. világháborút követően Horvátország ugyan kihirdette függetlenségét, de a nagyhatalmak nyomására beleegyezett, hogy a Jugoszláv Királyság része legyen. A Habsburg Birodalom romjain kialakult Jugoszlávia, a szerbek, a horvátok és a szlovénok új állama. A 20. század utolsó évtizedének politikai megrázkódtatásai következtében súlyos károk érték az ipart és a mezőgazdaságot, de a népesség is megváltozott.
Horvátország zászlaja három vízszintes sávból áll (piros, fehér és kék), ami a horvát nemzeti újjászületést jelképezi. E három szín jelent meg 1848-ban a horvátok által nemzeti hősként tisztelt Jellasics bán díszegyenruháján is. A zászló közepén a horvát címer látható: a piros-fehér kockás központi pajzson öt kisebb pajzs alkot koronát. Ezek a pajzsok az ország történelmi régióit szimbolizálják: a Zágrábot és Közép-Horvátországot jelképező legrégebbi horvát címer a Raguzai Köztársaság címerét, valamint Dalmácia, Isztria és Szlavónia címereit elevenítik fel, ezáltal hangsúlyozva a történelem fontosságát.
