| Gps koordináták: |
Az Adria harmadik legnagyobb szigete a 40 km hosszú és 15 km széles Brač, ahol érdekes földtani jelenséget figyelhetünk meg. Egyes területein mészkődombokban dolinák (víznyelő kürtők) nyílnak, a vidéket mély szakadékok és szurdokok tagolják. Más részein viszont fehér színű kemény kő található, amelyet már az ókorban is fejtettek, és ma is van rá kereslet, lévén kiváló építőanyag. A sziget egyes részeit kiterjedt erdőség borítja, másutt viszont művelés alá vonták a területet. Brač már jóval időszámításunk előtt lakott volt. Először Salona igázta le, a város gazdag lakói itt építették fel villáikat, majd amikor az avarok elpusztították a várost, sokan ide menekültek. Később Split birtoka lett, majd mindkét térség velencei uralom alá került. A velencei uralom alatt (1420-1797) a belső részein falvak épültek, ám erődítmények nem emelkedtek a kalózok és a török támadásai és partraszállásai ellen. A sziget óvárosa Supetar, amelybe a Splitből induló komppal tudunk eljutni. Innen délnyugatra található a védett öblű, 18. században alapított Milna városa. Hosszú ideig a legjelentősebb város Nereľišća volt. Kormányzói palotája, loggiája és a talapzaton álló szárnyas oroszlán is erről tanúskodik. A déli parton fekvő Bol legnagyobb vonzerejét híres hosszú partszakasza (Zlatni Rat, azaz Aranyszarv) jelenti. Ez egy háromszögletű kavicsos földnyelv, amely hosszan nyúlik be a tengerbe, és az árapály időszaki változásával együtt változtatja alakját. A partszakasz igen kedvelt a szörfösök körében. A falu szélén, egy kellemes dombon egy, 1475-ben alapított dominikánus kolostor áll. A csodálatos templomot festmények díszítik, közöttük a Szűz Mária a szentekkel címűt. Tintorettónak tulajdonítják. Gazdag kincstárában liturgikus tárgyakat őriznek. A Dalmát szigetvilág egyik legmagasabb csúcsa a maga 778 méteres magasságával a Szt. Vitus-hegy (Vidova Gora), Bolból két óra alatt megközelíthető. A csúcs közelében található a sziklák közé simuló Samostan Blaca erődített kolostor. Selcában kőfejtőket láthatunk munka közben. Brači mészkőből épült többek között Diocletianus-palotája, a berlini Reichstag és a bécsi parlament is. A római kori kőfejtőt is meg lehet tekinteni. A kiemelt kőtömböket Pučišća kikötőjében rakták hajóra. Ez a település nagyon sok mindenben hasonlít a keletebbre található bájos és békés Sumartinhoz. Sumartin a makarskai ferencesek által 1645-ben alapított kolostor köré épült. A szerzetesek kincstárukat is magukkal hozták, számos értékes festményt ma is őriznek a kolostorban. S sziget első települése feltehetően Škrip volt, és minden valószínűség szerint itt született Heléna, Constantinus császár anyja. A városka temploma Helénának van szentelve. A Brač Múzeum egy megerősített villában található. Itt régészeti leleteket, az emberiségnek a szigeten már az ókorban történt megjelenésének bizonyítékait állítják ki. A dalmát szigetek kitűnő minőségű köveit már a rómaiak is ismerték; ebből építették például Salona épületeit és Diocletianus palotáját Splitben. Brač szigetén az ókori római kőfejtőit ma is megtekinthetjük. Brači kőből épült a šibeniki katedrális, méghozzá úgy, hogy Jurij Dalmatinac olyan kőfaragási technikát dolgozott ki, hogy ne legyen szükség kötőanyagra a falak rakása során. Velence legtöbb palotája és temploma szintén dalmát kőből készült. De például a washingtoni Fehér Ház vagy a stockholmi Királyi palota is brači kővel van burkolva. A közeli Korčulán is foglalkoztak kőbányászattal, azonban már régen felhagytak vele, és fokozatosan kihalt a kőfaragás is. Ám a Korčula körüli kis szigeteken, mint például Vrniken még ma is bányásznak követ. Innen vitték például az isztambuli Aja Szófia templom, a dubrovniki Hercegi palota és a New York-i ENSZ-székház építőanyagát is.
 Vihar Supetarnál forrás: kattintson ide |  Loľiąća forrás: kattintson ide |  Supetar forrás: kattintson ide |  A Tenger Bracnál forrás: kattintson ide |
 Supetar este forrás: kattintson ide |  Szt. Péter-templom, Supetar | ||
